Milyen betegségeket okoz a HPV?

A HPV az emberi hámsejtekben szaporodó humán papillómavírus rövidítése, melynek eddig több mint 100 típusát azonosították. A kórokozó család egyes típusai jó- és rosszindulatú daganatok kialakulásáért is felelősek lehetnek. A legismertebb betegség a méhnyakrák, azonban a magas kockázatú törzsek számos további rákos megbetegedés okozói is lehetnek. Az alacsony kockázatú típusok jóindulatú elváltozásokat okoznak.

Jóindulatú növedéknek számít a nemi szervi szemölcs (más néven kondilóma), amely – bár nem életveszélyes – számos kellemetlenséget okoz a mindennapok során: a kezelés hosszantartó és fájdalmas, a szemölcsök pedig nemcsak kínosak és kínzóak lehetnek, de gyakran ki is újulnak. A betegség komoly problémákat okozhat a párkapcsolatokban, és ellehetetlenítheti a szexuális életet is, így a betegek körében nem ritka a depresszió.

A HPV okozhat szövettanilag jóindulatú növedékeket a gégében is, amelyek akár azonnali sebészeti beavatkozást is igényelhetnek a légutak elzáródásának veszélye miatt. Fiatalkori formája 5 éves kor alatt jelentkezik.

A rosszindulatú daganatok ennél nagyobb veszélyt jelentenek. A HPV által okozott rákos betegségek közé soroljuk a méhnyakrákot, a hüvely- és szeméremtesti rákot, a végbélnyílás körüli rákokat, a hímvessző rákját, valamint a fej-nyaki rákokat (például a mandularákot) is. Hazánkban évente kb. 1200 nőnél alakul ki méhnyakrák, és még mindig közel 450 nőt veszítünk el a betegség miatt. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente összesen kb. 300 nőnél diagnosztizálnak és kb. 120 nőt veszítünk el emiatt. A végbélnyílás körüli rákok évente kb. 110 férfit és 130 nőt érintenek. Összességében a rákos megbetegedések 6 százalékáért a HPV tehető felelőssé.

Melyik HPV típusok okozzák a betegségek többségét?

A HPV-vel összefüggő rákos betegségek 95%-ért a következő 8 HPV-típus felelős: 16, 18, 31, 33, 35, 45, 52, 58. A nemi szervi szemölcsök kialakulását (valamint az újszülöttek, kisgyermekek légutaiban kialakuló növedékeket) pedig a HPV 6 és a HPV 11 okozzák.

Hogyan terjed a HPV?

A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés: életük során a szexuálisan aktív férfiak és nők 80-90%-a fertőződik meg vele. Túlnyomó többségük leküzdi a vírust, de 5-10 százalékuknál a fertőzés tartóssá válik, és kialakulhatnak az említett rákbetegségek. Azt sajnos nem tudjuk megjósolni, ki tudja magától is legyőzni a fertőzést.

A HPV leginkább szexuális úton terjed (beleértve az orális és az anális közösülést is), de az óvszer használata nem biztosít ellene 100%-os védelmet, mivel nem fedi le a bőr minden fertőzött területét. Már az újszülött is elkaphatja a fertőzést az anyjától, ilyenkor a légutakban alakulnak ki növedékek, amelyek súlyos esetben akár fulladáshoz is vezethetnek.

Mivel egy apró hámsérülés is szabad utat biztosít a vírusnak, akár kézzel, fertőzött eszközökkel vagy használati tárgyakkal (például közös borotvahasználattal) is átvihető. Tévedés tehát, hogy kizárólag a védekezés nélküli szex lehet a megfertőződés oka.

Mivel a HPV fertőzés nem okoz tüneteket, így a férfiak és a nők tudtukon kívül is vírushordozók és –terjesztők is lehetnek.

A vírus képes arra, hogy a szervezetben elrejtőzzön az immunrendszer elől. Ez az oka annak, hogy egy átvészelt HPV fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben egy újabb HPV fertőzés kivédéséhez, így például a méhnyakrák kialakulásának veszélye a nőknél egész életükön át fennáll. A szervezet védőfunkciói ráadásul az életkor előrehaladtával gyengülnek, a fertőzések nagyobb eséllyel válnak tartóssá, így a daganat keletkezésének valószínűsége is megnő. Tehát a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is.

A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt megszűnik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, és csak abban az esetben okozhat rosszindulatú elváltozást, ha tartóssá válik. A már kialakult HPV fertőzést nem tudjuk gyógyítani, így a megelőzés kiemelt fontosságú.

A vírus a lányok és a nők mellett a kamasz fiúkat, illetve a férfiakat is fenyegeti, hiszen a nemi szervi szemölcsök, valamint a halálos kimenetelű fej-nyaki, hímvessző és végbélnyílás körüli rákok náluk is ugyanúgy előfordulhatnak.

Mi ellen van védőoltás?

A HPV által okozott betegségek nagyrészét (méhnyakrák, hüvely- és szeméremtesti rákok, a végbélnyílás körüli rákok, nemi szervi szemölcs) megelőzhetjük védőoltással.

A védőoltás nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatot. A méhnyakrák elleni hatékony védekezést a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása jelenti.