Spinális Izomatrófia

SMA / Gerincvelői Izomsorvadás

Spinális Izomatrófia / SMA / Gerincvelői Izomsorvadás

Az SMA egy öröklött betegség, melyet egy gén hiánya vagy mutációja okoz.

Egészséges emberekben ez a gén felelős a túlélő motoneuron (SMN) fehérje termelődéséért. Ez a fehérje a mozgató (motoros) idegsejtek (az izmokkal kommunikáló idegsejtek) számára fontos fehérje, melynek megfelelő mennyisége nélkül a gerincvelőben lévő mozgató idegek (motoros neuronok) elhalnak, megakadályozva az izmokat abban, hogy megfelelő jeleket kapjanak az agyból.

A motoros neuronok hanyatlása az izomtömeg és izomerő fokozatos csökkenéséhez vezet (atrófia). 1,2,3   

Az SMA típusai

A spinális izomatrófia recesszív módon öröklődő betegség, ami akkor alakul ki, ha az anyai és az apai eddig rejtett hibás gének találkoznak.

Az SMA az izmok fejlődését és az izommunkát befolyásoló betegség, amelyet a motoros neuronok degenerációja és az izomerő fokozatos elvesztése jellemez 4,5

Klinikai szempontból az SMA-ban szenvedő betegeket a klinikai tünetek kialakulásának időpontja és az elért legmagasabb szintű motoros funkció alapján sorolják különböző  típusokba: 1,5,6

0. típus

Jellemzője, hogy a magzat keveset vagy egyáltalán nem mozog. Megszületésük után ezek az újszülöttek nagyon gyengék, tónustalanok. Az ízületek mozgástartománya korlátozott és a vizsgálatok a reflexek hiányát jelzik. A légzési elégtelenség a legsúlyosabb probléma, emiatt a várható élettartam alacsony, kezelés nélkül a legtöbb baba nem éli túl a 6 hónapos kort.

1. típus, a „nem ülők” csoportja

Az SMA legsúlyosabb és leggyakoribb formája, melynek során a tünetek, az „ernyedtség”, a csökkent izomtónus a születés után hat hónapon belül jelentkeznek. A csecsemők nem képesek a fejüket megtartani, csökkentek vagy hiányoznak a saját reflexeik. A felkar, valamint a comb gyenge, fekvő helyzetben gyakori az ún „békaláb tartás”. A csecsemők nem képesek az olyan feladatok elvégzésére, mint az átfordulás, és segítséget igényelnek az üléshez. Rendellenes légzés (harang alakú mellkas) és nyelési nehezítettség jellemző, ezért légzéstámogatást és táplálási segítséget (pl. szonda) igényelnek. Kezelés nélkül ezeknek a gyermekeknek a várható élettartama kevesebb, mint 2 év.

2. típus, az „ülők” csoportja

A tünetek 7 és 18 hónapos kor között jelennek meg. A csecsemőknél a felkar és a comb finom remegése észlelhető, gyengék az állkapocsizmok, amelyek befolyásolhatják a rágási képességet. Az ízületek mozgása korlátozott, és hiányoznak a mélyreflexek. A csecsemők képesek segítség nélkül ülni, de nem tudnak állni, járni. A rokkantság tartós lehet, a gerinc deformálódhat, gerincferdülés alakulhat ki. A légzési elégtelenség nagy probléma. Kezelés nélkül a várható élettartam rövid.

3. típus, a „járóképesek” csoportja

A tünetek 18 hónapos életkor után jelennek meg. A csípő- és a combizmok egyre gyengébbek lesznek. A gyerekek önállóan tudnak járni, de idővel elveszthetik ezt a képességüket. Gyakran előfordulnak a mobilitás hiányával összefüggő problémák, pl. elhízás és csontritkulás. Gerincferdülés alakul ki a nem járóképes – járóképességüket elvesztett – betegek többségénél. A betegek várható élettartama normális.

4. típus, a felnőttkori izomgyengeség

A tünetek felnőttkorban, gyakran a 30. életévet követően jelennek meg. Enyhe motoros károsodás és izomgyengeség jellemző a felkarban és a combban. Ebben a típusban ritkábbak a légzőrendszeri vagy emésztőszervi problémák, és az érintettek önállóan tudnak járni, a betegek általában teljes életet élnek, némi támogatással. A betegek állapota lassan romlik, ami végül érintheti a járásképességet is.

Az SMA „súlyossága”, előfordulása és genetikai háttere

Több tényező is hatással lehet az SMA súlyosságára. Az egyik legmeghatározóbb a betegség genetikai háttere. A hiányzó gént (SMN1) és az általa termelt fehérjét (SMN) egy másik génszakasz (SMN2) részlegesen pótolhatja. Ez a pót- vagy tartalékgén azonban nem termel annyi hasznosítható fehérjét, mint kellene, emiatt a motoros idegsejtek egészségét nem biztosítják, de a betegség tüneteit a pótgének számával összefüggő fehérjetermelésnek köszönhetően enyhítik.

A spinális izomatrófia ritka betegségnek számít, 1,31-1,87 beteg jut 100.000 lakosra. A betegséget hordozók aránya: 1:50-hez. Évente 100.000 élveszületésre 8-10 SMA beteg jut. 1995-ben azonosították a spinális izomatrófia hátterében álló kromoszóma egyik hiányzó vagy csonka génjét.16 Egészséges emberekben egy fehérje termelődéséért felelős ez a gén, mely fehérje nagymértékben termelődik a gerincvelőben és elengedhetetlen a motoros neuronok megfelelő működéséhez.5 Az SMN1-gén meghibásodásai vagy deléciója az SMN-fehérje szintjének jelentős csökkenését, és ezt követően jellemzően a gerincvelői motoros neuronok degenerációját okozza.

Az SMA öröklődése

Az SMA egy testi kromoszómával öröklődő egyébként rejtve maradó (recesszív) rendellenesség, ami csak akkor alakul ki, ha az anyai és az apai eddig rejtett hibás gének találkoznak. 1,2  Ahhoz, hogy egy gyermeknél fennálljon a kockázat, két hibás gént kell  örökölnie  – egyet-egyet mindkét szülőtől. Ha a gyerek csak egy hibás gént örököl, akkor „SMA-hordozó” lesz, de nem alakulnak ki nála tünetek. 54 emberből körülbelül egy SMA-hordozó10  

Egy SMA-s gyermekkel rendelkező párnak minden terhességnél körülbelül 25% esélye van, hogy nem lesz érintett a gyermeke és nem lesz hordozó. Körülbelül 50% esélye van annak, hogy hordozó lesz a gyermek, akinél nem fognak kialakulni a tünetek, és körülbelül 25% esély van arra, hogy érintett lesz a gyermek11

Kérjük kattintson a nagyobb képért:

Az SMA tünetei gyermekkorban

Kérjük kattintson a nagyobb képért!

Az SMA felnőttkori tünetei

A spinális izomatrófia 3-as és 4-es típusára jellemző, hogy a betegek felnőttkorban észlelik betegségük első tüneteit. Az SMA betegségben szenvedők mozgásképessége folyamatosan romlik addig, amíg lehetetlenné válnak számukra az olyan egyszerű műveletek is, mint a mosakodás, a táplálkozás vagy az önálló mosdóhasználat. 5,12, 13,14,15

Felnőtt betegeknél a részletes kórtörténet segítheti a diagnózist. A következőkre érdemes figyelni:

  • A betegség progressziója a megjelenő tünetek alapján
  • A beteg életkora a tünetek megjelenésekor
  • A beteg életkora, amikor mozgási képességének megőrzése érdekében merevítő segítőeszközt kellett alkalmazni, vagy kerekesszékbe került (ha valamelyikre szükség volt)
  • A beteg korábbi és jelenlegi járóképessége

Az SMA jelei és tünetei felnőtteknél

FŐ MOTOROS TÜNETEK

Szimmetrikus izomgyengeség, általában proximálisan, főleg a csípőben és a vállban
Izomsorvadás és izomgörcsök
Funkcionális romlás, ideértve a következőket: a beteg nem tud futni, rendellenesen jár, nehezen tud felállni a földről vagy lépcsőn járni
Nem, vagy csak nehezen tudja a feje fölé emelni a kezét
Kézremegés
Nyelv rángása

CSONTRENDSZERREL KAPCSOLATOS TÜNETEK

Csontváz deformációja (gerincferdülés és csípőficam)
Merev ízületek

LÉGZŐRENDSZERREL KAPCSOLATOS TÜNETEK

Légzőképesség csökkenése

ÁLTALÁNOS TÜNETEK

Fáradtság
Epizodikus gyengeség

Az SMA diagnózisa

Jellegzetes klinikai tünetek esetén a spinális izomatrófia diagnózisának igazolására az első lépés a genetikai vizsgálat.

Az SMA-t egy gén sérülése vagy  hiánya okozza. A genetikai vizsgálat során pontosan  kimutatható a gének keresett szakaszainak  jelenléte vagy hiánya. Ha a keresett gén teljesen hiányzik, a betegség molekuláris genetikai diagnózisa igazolt. Ez a hiány az SMA betegek kb 95%-ánál mutatható ki. A betegek fennmaradó kb 5%-a valószínűleg összetett, genetikai szempontból kevert eset. Ilyen esetekben egy teljes körű genetikai vizsgálat, egy különleges eljárás szükséges.

Amennyiben a klinikai kép és a genetikai vizsgálat alapján nem egyértelmű a gyanú, más diagnosztikai eljárásokra is szükség lehet (pl. elektromiográfia, izombiopszia).

Az SMA betegek motoros készségeinek, mozgásfunkciójának felmérése kiemelten fontos a betegség progressziójának követése, illetve a napjainkban alkalmazott betegségmódosító kezelések hatásosságának felmérésére.

Az SMA minden típusában, életkortól függetlenül a tünetek folyamatos romlása észlelhető. Csecsemőkorban a kezdeti fejlődést, készségek elsajátítását követően az SMA betegség kezdetét jelző stagnálás és hanyatlás következik be. A betegség rosszabodása, a motoros készségek elvesztése a betegség korai szakaszában a leggyorsabb. 17

A betegek mozgáskészségének vizsgálata

Életkortól és SMA típustól függően a klinikai vizsgálatokban és a való életben számos, az SMA betegségre validált, a mozgásképességet ellenőrző skála áll rendelkezésre.

HINE teszt: Csecsemőknél a tárgyak akaratlagos megfogását, rugdalózást hanyatt fekvő helyzetben, a fejkontrollt, átfordulást, ülést, négykézláb járást, állást és a járást vizsgálják. 18, 19 

CHOP INTEND teszt: A végtagok spontán mozgását, átfordulást, fej-nyaki és gerinc reflexeket, fejkontrollt, fejmozgást, kézszorítást, váll-és könyök hajlítását, térdmozgást, valamint a csípőközelítő izmok mozgását méri fel.20

HFMSE teszt: Nagyobb gyermekek és felnőtt SMA betegek motoros képességeit, pl. az ülési képesség, átfordulás, testhelyzet-változtatás, négykézláb járás, állás, térdelésben történő testhelyzet változtatás, guggolás-ugrás, valamint a lépcsőnjárás képességét is specifikus gyakorlatok végzésével mérik fel.21

6MWT / 6 perces járásteszt: Járóképes gyermekek és felnőttek esetén az állóképesség, fáradékonyság felmérésére alkalmazott vizsgálómódszer.

RULM / felsővégtagi mozgások vizsgálata: A felső végtagok funkcióinak pontosabb megítélésére járóképes és járásképtelen betegeknél egyaránt használható egy különleges vizsgálat, amely az ujjak, a kéz és a kar mozgásának vizsgálatára (kéz emelése az asztalra, rajzolás, pénzérme felvétele az asztalról, súlyok mozgatása és emelése, papírlap széttépése, villanykapcsoló működtetése, doboz kinyitása, pohár szájhoz emelése) fókuszál. 22

Az SMA betegek ellátása

 

Mind az SMA-ban szenvedő gyermekek, mind a felnőtt betegek kezelése és ellátása több szakterületet érintő, ún. multidiszciplináris gondozást igénylő csapatmunka.

Az SMA összetett rendellenesség, amelynél az ellátás különböző típusának megfelelően más-más egészségügyi szakember nyújt segítséget.

A betegség egy-egy megnyilvánulása, tünete nem külön, hanem egy multidiszciplináris csapat együttműködésével kezelendő. Az ilyen típusú megközelítés lehetővé teszi, hogy a csapat figyelemmel kísérje a betegség különféle velejáróit, amelyek az SMA lefolyásának részeként ismeretesek.

Terápia-kiegészítők

2018 előtt nem állt rendelkezésre betegségmódosító terápiás lehetőség az SMA betegek kezelésére, azonban a multidiszciplináris gondozás számos területen megvalósult. Napjainkban, a terápiák alkalmazása mellett ezek a terápia-kiegészítők továbbra is nagyon fontos eszközei az SMA betegek ellátásának:

  • légzéstámogatás, mely nem-invazív lélegeztetőkészülék segítségével történhet,
  • a táplálás segítése, ha szükséges tápszonda, gyomortubus használatával
  • az ízületek naponta történő átmozgatása
  • mellkasi fizioterápia

  • akut betegség során a váladékeltávolítás (pl. köhögtetőgéppel, váladékleszívó készülékkel)
  • fertőzések elleni védelem, védőoltások alkalmazása
  • a páciens igényeire szabott rendszeres gyógytorna és ortézisek (rögzítő, támasztó, tehermentesítő), segédeszközök használata

A gyógyszeres terápia optimális hatékonysága csak az SMA terápiás protokolljában meghatározott kiegészítő gondozás megvalósulásával érhető el.

SMA Izomsorvadásos Betegek Magyarországi Egyesülete

Céljuk az SMA betegséggel kapcsolatos terápiás, kutatási, vagy egyéb a betegség szempontjából lényeges információk eljuttatása a magyarországi SMA betegekhez, a betegek és szüleik érdekeinek a képviselete, kapcsolatfelvétel a hazai és külföldi SMA kutatásban vagy gyógyításban résztvevő orvosokkal, szakemberekkel, a hazai SMA-val foglalkozó orvosok munkájának támogatása.

Weboldal

SMA Magyarország Alapítvány

Elsődleges céljuk a hazai kezelés feltételrendszerének támogatása, a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos információcsere és az erre irányuló események megszervezése és finanszírozása. Külföldi kapcsolataik és az abban szerepet vállaló személyek kezeléssel kapcsolatos külföldi tapasztalataik révén az Alapítvány testközelből rendelkezik olyan információkkal, amelyek a betegség kezelésével kapcsolatos protokollok kialakítását elősegíthetik.

Weboldal

SMA Europe

Az SMA Europe az európai gerincvelői izomsorvadásos (SMA) betegszervezetek nonprofit ernyőszervezete. Azért dolgoznak, hogy hatékony kezeléseket és optimális ellátást biztosítsanak az SMA-val élők számára. Céljuk a jobb megértés révén egy jobb világot teremteni az SMA-val élők számára.

Weboldal

SMA News Today, SMA UK

Az SMA betegséggel kapcsolatos legfrissebb híreket és információkat tartalmazó amerikai és brit weboldalak.

Weboldal - USAWeboldal - UK

Hasznosnak találta az itt olvasottakat? Ossza meg másokkal is!

Hivatkozások

1.S.J Kolb et al. Spinal Muscular Atrophy Arch Neurol Clin. 2015 ; 33(4): 831–846.
2. J.A Markowitz et al. Spinal Muscular Atrophy: A Clinical and Research Update Pediatric Neurology 2012; 46:1e12
3. E. Mercuri et al. Cherish Study Group Nusinersen versus Sham Control in Later-Onset Spinal Muscular Atrophy N Engl J Med 2018;378:625-35.
4. I Faravelli et al Spinal muscular atrophy—recent therapeutic advances for an old challengeNature Reviews Neurology 2015; 11: 351–359
5. M.R Lunn Spinal Muscular Atrophy Lancet 2008; 371:2120-33
6. D’Amico A, et al. Orphanet J Rare Dis. 2011;6:71.
7. E Arkblad et al A population-based study of genotypic and phenotypic variability in children with spinal muscular atrophy Acta Pediatrica 2009; 98: 865–872
8. M Jedrzejowska et al Incidence of Spinal Muscular Atrophy in Poland – More Frequent than Predicted? Neuroepidemiology 2010;34:152–157
9. https://www.eurordis.org/content/what-rare-disease
10. E.A Sugarman et al Pan-ethnic carrier screening and prenatal diagnosis for spinal muscular atrophy: clinical laboratory analysis of 472 400 specimens European Journal of Human Genetics (2012) 20, 27–32
11. Prior et al Spinal Muscular Atrophy GeneReviews® NCBI Bookshelf 2016
12. Kaufmann P, McDermott MP, Darras BT, et al. Neurology. 2012;79(18):1889-1897.
13. Wadman RI, Wijngaarde CA, Stam M, et al. Eur J Neurol. 2018;25(3):512-518.
14. Paradis AD, Wassel CL, Dreyfus J, et al. Poster P206 presented at MDA 2019; Orlando, Florida, USA.
15. Rouault F, Christie-Brown V, Broekgaarden R, et al. Neuromuscul Disord.2017;27(5):428-438.
16. S. Lefebvre et al Identification and Characterization of a Spinal Muscular Atrophy-Determining Gene, Cell 1995; 80:155-165
17. Swoboda KJ et al Perspectives on Clinical Trials in Spinal Muscular Atrophy J Child Neurol. 2007 Aug; 22(8): 957–966.
18. Haataja L et al Optimality score for the neurologic examination of the infant at 12 and 18 months of age J Pediatrics 1999; 135:153-161
19. Romeo DM et al Neuromotor development in infants with cerebral palsy investigated by the Hammersmith Infant Neurological Examination during the first year of age Eur J Pediatr Neurol 2008;12:24-31
20. http://columbiasma.org/resources.html 21.http://www.smareachuk.org/smaoutcomemeasures/the-hammersmith-scale-what-is-it
22. Mazzone ES et al Revised upper limb module for spinal muscular atrophy: Development of a new module Muscle Nerve 2017 Jun;55(6):869-874.
23. Wang CH et al. Consensus Statement for Standard of Care in Spinal Muscular Atrophy Journal of Child Neurology 2007; 22(8):1027-1049

Jelen oldalon elérhető információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást. További kérdéseivel keresse fel családorvosát / kezelőorvosát.