Növekedésihormon-hiány

tények és tévhitek

A növekedésről

A növekedés a fejlődés velejárója, folyamatát a gyermekorvos is rendszeresen ellenőrzi, mértéke mutatja, hogy a szervezet fejlődése egészséges ütemben halad-e.
A fejlődés követését a percentilis növekedési görbe teszi lehetővé, amely kor és nem szerinti testsúly és testmagasság statisztikai megoszlását mutatja. Normális növekedés esetén a gyermek magassága az adott életkorban az átlagos tartományba esik.

A növekedés nem mindig egyenletes és még családon belül is előfordul, hogy eltérő magasságúak a gyermekek, azonban normális növekedés esetén az idő és a magasság arányának ugyanazon tartományban kell maradnia.

A percentilis görbékről

A percentilis görbék a gyermek testmagasságának és testtömegének megítélésére használhatók, amely a születéstől a gyermek 18 éves koráig alkalmazhatóak. A meghatározott értéktartomány egy reprezentatív mintán végzett gyermeknövekedési vizsgálat (Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat) adatai alapján készült gyermekorvosok, iskolaorvosok és védőnők számára. A gyermek nemének és életkorának megfelelő táblázat adatainak értelmezése szaktudást igényel, nem lehet következtetést levonni egyetlen adatból, értékből sem.

Amennyiben a gyermek testsúlya vagy testhossza a percentilis ábrán a 10-es és a 90-es érték közé esik, akkor fejlettsége megfelelő. Amennyiben az értékek ez alatt vagy felett helyezkednek el, további orvosi vizsgálat szükséges az okok felderítéséhez és a kezeléshez.

Mi a magasság és a növekedés közötti különbség?

A magasság határozza meg azt, hogy a mérés pillanatában a gyermek milyen magas vagy alacsony, a növekedés pedig a szervezet fejlődését mutatja. E dinamikus folyamat nyomon követése során, ha a gyermek magasságváltozásának üteme nem megfelelő, fény derülhet a háttérben felmerülő egészségügyi vagy táplálkozási rendellenességekre is.

A növekedésihormon-hiányról

Az agyalapi mirigy a koponya alján található, borsó méretű mirigy, amely számos hormon előállításáért felelős. A szomatropin – a növekedésért felelős hormon – nem megfelelő elválasztása esetén többek között befolyásolja a test növekedését és késlelteti a pubertást.

A növekedésihormon-hiány ritka betegség; hátterében többnyire veleszületett, genetikai betegség áll (pl.: Turner-szindróma, Prader-Willi-szindróma) de a szervezetet ért egyéb betegség vagy trauma (pl. agydaganat, sugárkezelés) esetén később is kialakulhat. A növekedésihormon-hiány spontán is kialakulhat, ennek hátterében rejtett pajzsmirigy-, illetve mellékvese-problémák is állhatnak.

A növekedésihormon-hiány diagnosztizálása és kezelése

Mivel a növekedés elmaradásának sokféle oka lehet, a pontos diagnózis felállítását többlépcsős kivizsgálás előzi meg. Elsőként, a magasság- és testsúlymérést követően az egyéb, háttérben húzódó betegségeket zárják ki. Ezt több speciális hormonteszt követi, és ha két független próbában is bebizonyosodik a hormonhiány, akkor van szükség a növekedésihormon-kezelésre.

A többlépcsős folyamat biztosítja, hogy csak azok a betegek kapjanak növekedési hormont, akik számára szükséges és biztonságos. A betegség korai felismerése és kezelése esetén lehetőség van a felnőttkori normál magasság megközelítésére vagy elérésére.

A növekedésihormon-hiány kezelés nélkül alacsony testmagassághoz, késleltetett pubertáshoz és további egészségügyi problémákhoz, valamint anyagcsere-betegségekhez vezethet.

A növekedésihormon-hiány azonban összetettebb betegség (pl. kombinált agyalapimirigy-alulműködés) részjelensége is lehet, ezért a növekedésihormon-kezelés alkalmazása szoros ellenőrzést igényel a hatásosság és biztonságosság érdekében. A növekedési ütem rendszeres kontrollja mellett a szénhidrát-anyagcserét, a pajzsmirigyfunkciót, a serdülés ütemét is ellenőrizni kell, és az alapbetegségtől függően további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

A növekedésihormon-hiány nem csak gyermekbetegség lehet

A serdülés egy évekig tartó folyamat, amelynek a végére a csontok növekedési zónáinak – azaz az epifízisfugák – záródása befejeződik. Attól, hogy a serdülés folyamata már elindult, még évekig fennáll a lehetőség a korábban kialakult növekedési elmaradás behozatalára. Azon esetekben, ahol a serdülő beteg magassága 3-as percentilis alatt van, azonnal el kell kezdeni a kivizsgálást és meghatározni a csontok érettségét. Így megbecsülhető mennyi idő van még a hossznövekedésre, és ez alapján döntenek a kezelésről.

A növekedésihormon-hiány nem csak gyermekbetegség lehet. Felnőttekben is termelődik növekedési hormon, de kevesebb mennyiségben. Vannak olyan növekedéshormon-hiányos gyermekek, akiknél a számukra szükséges mennyiség nem tud termelődni, de a felnőtteknek szükséges mennyiség igen. Ebben az esetben a hossznövekedés lezárultával a növekedésihormon-kezelés elhagyható. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs növekedésihormon-termelés, a felnőttek is kezelésre szorulnak. A felnőttkori növekedésihormon-hiány többek között nagyobb testzsíraránnyal, izomgyengeséggel, csontritkulással, megnövekedett szív- és érrendszeri kockázattal jár, amelyeken a hormonpótlás javíthat.

Betegszervezet

RIROSZ - Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége

A RIROSZ 15 éve jött létre több éves előkészítő munka után. Napjainkban 58 ritka betegekkel foglalkozó civil szervezetet és számos egyéni tagot fog össze. A szövetség elkötelezett a ritka betegségben szenvedők és az őket kiszolgáló szervezetek segítése terén, problémáikat számos hazai, és tucatnyi európai szervezetben képviseli. A szervezet azért küzd, hogy a ritka betegséggel élők más betegekkel összehasonlítva is hátrányos helyzete megszűnjön, és életük könnyebbé, jobbá váljon.

WeboldalFacebook

Hasznosnak találta az itt olvasottakat? Ossza meg másokkal is!