A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakasza, melynek teljes hossza kb. 130- 150 cm, átlagos átmérője pedig 5-6 cm.
A vastagbélben kialakuló daganatot vastagbélráknak, a végbélben kialakulót pedig végbélráknak nevezzük. A mindkét szervet érintő daganatos elváltozást kolorektális ráknak nevezzük.
A polipok a vastagbél és a végbél belső falából kinövő, jóindulatú képződmények, melyek évek múlva rosszindulatúvá válhatnak.
A vastag- és végbélrákos betegek több mint felének családjában még nem fordult elő a betegség, ami jelzi a környezeti rizikófaktorok jelentős voltát.
A rákmegelőző állapotként ismert polipok és a korai stádiumú vastag- és végbélrák nem mindig okoznak tüneteket. Ez azt jelenti, hogy adott esetben anélkül lehet már polipja vagy rákos elváltozása, hogy tudna róla.
Egyre több ember éli túl a vastag- és végbélrákot a hatékonyabb kezelések és a kiterjedtebb szűrés révén.
Az életmódbeli rizikófaktorok növelik a vastag- és végbélrák kifejlődésének kockázatát: a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, a testmozgás hiánya, az elhízás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás.
A vastag- és végbélrák nem csak az idősek betegsége, tízből egy esetet 50 éves kor alatt diagnosztizálnak.
Akiknek a családjában már előfordult a vastagbélrák, és akiknél korábban már megjelent ilyen daganat, azoknál fokozott a kockázat a rákos elváltozás kialakulására, illetve kiújulására.
Egy ritka, genetikai hátterű betegség, a Lynch-szindróma esetén kiemelkedő az öröklődés szerepe a vastagbélrák kialakulásában.
A vastagbélpolipok az emberek mintegy 10%-ában megtalálhatók.
Többnyire jóindulatúak, de hajlamosak lehetnek rákos elfajulásra, főleg akkor, ha örökletesen megszaporodnak (familiáris polipózis). A polipok jelenléte már rákmegelőző állapotnak tekintendő, és rendszeres vastagbéltükrözést indokol.
Mellkas vagy emlőbesugárzás 30 éves kor előtt.
10-ből 9 esetben az 50 évesnél idősebb korosztályt érinti, így 50 év felett különösen fontos a szűrés.
Elsősorban a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) hajlamosít vastagbélrákra.
Kutatások igazolták, hogy a dohányosoknál vastagbéldaganat gyakrabban fordul elő.
A vörös és a feldolgozott húsok rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek.
A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás akár 50%-kal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!
Jellegzetes tünet a székelési szokások változása. A beteg azt tapasztalja, hogy ritkább vagy sűrűbb lett a székletürítés, ill. székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. Emellett a betegek hasi puffadásra, bizonytalan hasi fájdalomra, émelygésre és rossz közérzetre is panaszkodhatnak.
Ugyancsak jellemző tünet lehet, ha a székletben vér található. Ez nem feltétlenül a szabad szemmel is látható élénkpiros vért jelenti. Olykor csak laboratórium vagy a patikában kapható székletvér teszt mutathatja ki a jelenlétét. A vastagbélből eredő vér megalvadva sötét színűre, feketére festheti a székletet. A még meg nem alvadt, élénkpiros vér inkább a végbélből származhat.
A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvosi kivizsgálásra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul, amit állandó fáradtság, kimerültségérzés is kísér.
gyakrabban véreznek, tehát véres székletet is gyakrabban okoznak.
és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, vagyis a székelési szokások megváltozását okozzák.
A vastagbélrák viszonylag korán képez áttétet (metasztázis): a nyirokkeringésen keresztül a közeli nyirokcsomókba, a vérárammal a májba, a tüdőbe és az agyba, míg a szomszédos szervek felé közvetlen terjedéssel. Előfordulhat, hogy nem is a vastagbéldaganat tünetei figyelmeztetnek először, hanem valamelyik áttét okoz szembetűnő panaszokat.
A növekvő daganat akadályozhatja a széklet továbbjutását a bélrendszerben, aminek krónikus székrekedés, súlyosabb esetben bélelzáródás lehet a következménye. Forduljon orvoshoz, amennyiben heti három alkalomnál ritkábban van kemény széklete! Bélelzáródás esetén a széklet hiányához puffadás, has feszülés és bélgörcs társulhat. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mivel ez az állapot azonnali sebészi beavatkozás nélkül akár életveszélyes is lehet.
Biológiai és patológiai jellegzetességei miatt a vastag- és végbélrák szűrővizsgálatra különösen alkalmas betegség, mert:
és bár hosszú ideig tünetmentes lehet, gyakran szakaszosan vérzik.
A vastagbélszűrés révén a vastag- és végbélrák rákmegelőző állapotának tekinthető, 10 mm-nél nagyobb, bolyhos szerkezetű, mirigyes polipok, és a már kialakult, de korai, még csak a nyálkahártyára és közvetlen környezetére szorítkozó rákok mielőbbi felismerésére és kezelésére törekszünk.
A vastagbél mirigyes polipjainak eltávolítása a vastagbélrák keletkezésének megelőzését is szolgálja.
Az ujjal történő végbélvizsgálat (rektális digitális vizsgálat) csak a végbélgyűrűtől számított 7- 10 cm távolságon belül elhelyezkedő polipok és daganatok észlelésére képes, ezért a vastagbélszűrésre önmagában nem alkalmas. Ugyanakkor ez a vizsgálóeljárás a klinikai vizsgálat elengedhetetlen része, mivel a daganatoknak mintegy a fele a végbélben, a vizsgáló ujj számára elérhető távolságban helyezkedik el.
Endoszkópos módszerek közül a korszerű flexibilis szigmoidoszkóp akár 60 cm-re felvezethető, így a célállapotok mintegy 60-70%-át jól láthatóvá lehet tenni. A kolonoszkópos vizsgálat a vastagbél teljes hosszának áttekintésére alkalmas. Az endoszkópos vizsgálat egyúttal a talált polipok eltávolítására is alkalmat ad. Ezek a módszerek tömeges szűrővizsgálati módszerként mégsem jönnek szóba, mert invazív jellegük miatt társadalmi elfogadottságuk korlátozott, eszközigényesek és elvégzésük speciális jártasságot igényel. A kóros vagy bizonytalan szűrővizsgálati eredménnyel járó esetekben viszont a kolonoszkópia a kivizsgálás és a klinikai diagnosztika elengedhetetlen eszköze.
Rejtett bélvérzés immunkémiai kimutatása székletmintában a szervezett, népegészségügyi méretű vastagbélszűrés bizonyítottan hatékony módja. Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a székletvér kimutatását alkalmazva, az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata mintegy ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást.
A szervezett, népegészségügyi vastagbélszűrés az átlagos kockázatú 50-70 év közötti férfiakra és nőkre terjed ki. „Kétlépcsős” szűrés: a székletvér-kimutatását szükség esetén követi a tisztázó kolonoszkópos vizsgálat.
A vastagbélszűrésre jogosító egyéni meghívólevelek révén az érintettek a háziorvosuknál jelentkeznek, aki a székletminta gyűjtésére alkalmas egységcsomagot megfelelő tájékoztatás kíséretében kiszolgáltatja.
A székletbeli rejtett vér kimutatása három egymást követő napon vett székletmintákból történik. Az azonosításra alkalmas adatokkal ellátott kazetták összegyűjtése és laboratóriumba juttatásának megszervezése a háziorvosi szolgálat feladata. A kétfázisú vérkimutatási eljárást (FECA-TESZT) kijelölt klinikai laboratóriumokban végzik. A laboratórium mind a negatív, mind a nem-negatív eredményt adó esetekről listás értesítést küld az illetékes háziorvosnak, aki az eredményről értesíti a szűrővizsgálatban részesült személyt.
Negatív eredmény esetén a szűrővizsgálat 2 év elteltével történő megismétlését helyezik kilátásba. Nem-negatív szűrővizsgálati eredmény esetén a vizsgált személyt a háziorvos a kijelölt gyógyintézet endoszkópos osztályára utalja be, ahol a vastagbél teljes hosszára kiterjedő kolonoszkópos vizsgálatot végeznek abból a célból, hogy megerősítsék vagy kizárják a vérző polip vagy daganat felmerült gyanúját, és adott esetben polip- eltávolítást is végezzenek.
Az endoszkópos vizsgálat során eltávolított szövetminták és polipok vagy polipszerű képletek, valamint sebészeti kimetszések kórszövettani vizsgálata a szakma szabályai szerint történik. A szűrővizsgálattal felfedezett elváltozások kórismézésében és kezelésében a hatályos Onkoterápiás protokoll ajánlásai követendők.
Kívánatos, hogy a sebészeti ellátás olyan osztályokon történjék, amely megfelel a vastagbéldaganatok ellátásával szemben támasztott követelményeknek. A vastagbélrák keletkezése szempontjából magas kockázatúnak minősülő egyének ellenőrzése – a lakosságszűréstől függetlenül – az egészségügyi ellátás feladata: 35-40 éves kortól rejtett vérzés kimutatását szolgáló laboratóriumi teszt évi egyszeri, valamint rendszeres (3-5 évenkénti) endoszkópos vizsgálat elvégzése ajánlatos.
Változtasson életmódján és vegyen részt a szűréseken!
A Gyógyulj Velünk Egyesület a daganatos betegségekkel kapcsolatos érdekvédelmi, tájékoztató, betegsegítő feladatokat hivatott ellátni. Az egyesület tevékenysége a rendes és pártoló tagok aktív közreműködésével kiterjed a daganatos betegségekkel kapcsolatos kutatások, kezelések, egészségpolitikai döntések megismerésére, széles körben történő megismertetésére.
A Magyar Rákellenes Liga (MRL) 1990 óta civil szervezetként vesz részt a rák elleni küzdelemben. Legfontosabb feladatainak tekintik az egészségnevelést, figyelemfelhívást a korai felismerés és önvizsgálat jelentőségére, szűrések szervezését és népszerűsítését a lakosság körében. A betegeket és hozzátartozóikat szakmai, jogi és lelki segítségnyújtással támogatják, rehabilitációjukat pedig klubfoglalkozások keretében segítik elő.
A jelen kiadványban szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást. Kérjük, hogy a betegséggel kapcsolatos kérdéseivel, valamint panasz esetén forduljon kezelőorvosához!
