Tények a vastag- és végbélrákról

A vastagbél felépítése

A vastagbél az emésztőrendszer utolsó szakasza, melynek teljes hossza kb. 130- 150 cm, átlagos átmérője pedig 5-6 cm.

A vastagbélben kialakuló daganatot vastagbélráknak, a végbélben kialakulót pedig végbélráknak nevezzük. A mindkét szervet érintő daganatos elváltozást kolorektális ráknak nevezzük.

A polipok a vastagbél és a végbél belső falából kinövő, jóindulatú képződmények, melyek évek múlva rosszindulatúvá válhatnak.

5 Tény,

Amit talán még nem ismert a vastag- és végbélrákról

Környezeti rizikófaktorok

A vastag- és végbélrákos betegek több mint felének családjában még nem fordult elő a betegség, ami jelzi a környezeti rizikófaktorok jelentős voltát.

Tünetmentesség

A rákmegelőző állapotként ismert polipok és a korai stádiumú vastag- és végbélrák nem mindig okoznak tüneteket. Ez azt jelenti, hogy adott esetben anélkül lehet már polipja vagy rákos elváltozása, hogy tudna róla.

Növekvő túlélési esélyek

Egyre több ember éli túl a vastag- és végbélrákot a hatékonyabb kezelések és a kiterjedtebb szűrés révén.

Helytelen életmód

Az életmódbeli rizikófaktorok növelik a vastag- és végbélrák kifejlődésének kockázatát: a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, a testmozgás hiánya, az elhízás, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás.

Minden korban

A vastag- és végbélrák nem csak az idősek betegsége, tízből egy esetet 50 éves kor alatt diagnosztizálnak.

A vastag- és végbélrák

rizikófaktorai

Családi halmozódás

Akiknek a családjában már előfordult a vastagbélrák, és akiknél korábban már megjelent ilyen daganat, azoknál fokozott a kockázat a rákos elváltozás kialakulására, illetve kiújulására.

Lynch- szindróma

Egy ritka, genetikai hátterű betegség, a Lynch-szindróma esetén kiemelkedő az öröklődés szerepe a vastagbélrák kialakulásában.

Familiáris polipózis

A vastagbélpolipok az emberek mintegy 10%-ában megtalálhatók.

Többnyire jóindulatúak, de hajlamosak lehetnek rákos elfajulásra, főleg akkor, ha örökletesen megszaporodnak (familiáris polipózis). A polipok jelenléte már rákmegelőző állapotnak tekintendő, és rendszeres vastagbéltükrözést indokol.

Sugárterápia a kórtörténetben

Mellkas vagy emlőbesugárzás 30 éves kor előtt.

50 éves kor feletti életkor

10-ből 9 esetben az 50 évesnél idősebb korosztályt érinti, így 50 év felett különösen fontos a szűrés.

Bélrendszeri megbetegedések

Elsősorban a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) hajlamosít vastagbélrákra.

A vastag- és végbélrák további rizikófaktorai

Amennyiben Ön a felsoroltak alapján hajlamos lehet a vastag -és végbélrák kialakulására, változtasson életmódján és vegyen részt gyakrabban szűrésen akkor is, ha nem tapasztalja a jellegzetes tüneteket!

Dohányzás

Kutatások igazolták, hogy a dohányosoknál vastagbéldaganat gyakrabban fordul elő.

Helytelen táplálkozás

A vörös és a feldolgozott húsok rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek és a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek.

Mozgáshiány

A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás akár 50%-kal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!

A vastag- és végbélrák tünetei

Ismerje fel a tüneteket és cselekedjen mielőbb!

Tovább

Korai tünetek

Székelési szokások változása

Jellegzetes tünet a székelési szokások változása. A beteg azt tapasztalja, hogy ritkább vagy sűrűbb lett a székletürítés, ill. székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. Emellett a betegek hasi puffadásra, bizonytalan hasi fájdalomra, émelygésre és rossz közérzetre is panaszkodhatnak.

Véres széklet

Ugyancsak jellemző tünet lehet, ha a székletben vér található. Ez nem feltétlenül a szabad szemmel is látható élénkpiros vért jelenti. Olykor csak laboratórium vagy a patikában kapható székletvér teszt mutathatja ki a jelenlétét. A vastagbélből eredő vér megalvadva sötét színűre, feketére festheti a székletet. A még meg nem alvadt, élénkpiros vér inkább a végbélből származhat.

Testsúlyvesztés, fáradtság

A betegek gyakran vérszegénység miatt kerülnek orvosi kivizsgálásra. A tünetekhez sok esetben egyéb okkal nem magyarázható, jelentős fokú testsúlyvesztés is társul, amit állandó fáradtság, kimerültségérzés is kísér.

A vastagbél felszálló és a leszálló szakaszának daganatai

eltérő típusú tüneteket okoznak

A felszálló szakasz daganatai

gyakrabban véreznek, tehát véres székletet is gyakrabban okoznak.

A leszálló szakasz

és a szigmabél tumorai inkább a béltartalom továbbhaladásának zavarát, vagyis a székelési szokások megváltozását okozzák.

Az előrehaladott stádium tünetei

A vastagbélrák viszonylag korán képez áttétet (metasztázis): a nyirokkeringésen keresztül a közeli nyirokcsomókba, a vérárammal a májba, a tüdőbe és az agyba, míg a szomszédos szervek felé közvetlen terjedéssel. Előfordulhat, hogy nem is a vastagbéldaganat tünetei figyelmeztetnek először, hanem valamelyik áttét okoz szembetűnő panaszokat.

A növekvő daganat akadályozhatja a széklet továbbjutását a bélrendszerben, aminek krónikus székrekedés, súlyosabb esetben bélelzáródás lehet a következménye. Forduljon orvoshoz, amennyiben heti három alkalomnál ritkábban van kemény széklete! Bélelzáródás esetén a széklet hiányához puffadás, has feszülés és bélgörcs társulhat. Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mivel ez az állapot azonnali sebészi beavatkozás nélkül akár életveszélyes is lehet.

Vastagbélszűrés Magyarországon

Biológiai és patológiai jellegzetességei miatt a vastag- és végbélrák szűrővizsgálatra különösen alkalmas betegség, mert:

  • többségében a bélnyálkahártya jóindulatú mirigyes polipjaiból indul ki,
  • rosszindulatúvá válása elhúzódó folyamat,
  • a fejlődő daganat sokáig a bélfalra szorítkozik,

és bár hosszú ideig tünetmentes lehet, gyakran szakaszosan vérzik.

A szűrővizsgálat célja

A vastagbélszűrés révén a vastag- és végbélrák rákmegelőző állapotának tekinthető, 10 mm-nél nagyobb, bolyhos szerkezetű, mirigyes polipok, és a már kialakult, de korai, még csak a nyálkahártyára és közvetlen környezetére szorítkozó rákok mielőbbi felismerésére és kezelésére törekszünk.
A vastagbél mirigyes polipjainak eltávolítása a vastagbélrák keletkezésének megelőzését is szolgálja.

Szűrővizsgálati módszerek

Az ujjal történő végbélvizsgálat (rektális digitális vizsgálat) csak a végbélgyűrűtől számított 7- 10 cm távolságon belül elhelyezkedő polipok és daganatok észlelésére képes, ezért a vastagbélszűrésre önmagában nem alkalmas. Ugyanakkor ez a vizsgálóeljárás a klinikai vizsgálat elengedhetetlen része, mivel a daganatoknak mintegy a fele a végbélben, a vizsgáló ujj számára elérhető távolságban helyezkedik el.

Endoszkópos módszerek közül a korszerű flexibilis szigmoidoszkóp akár 60 cm-re felvezethető, így a célállapotok mintegy 60-70%-át jól láthatóvá lehet tenni. A kolonoszkópos vizsgálat a vastagbél teljes hosszának áttekintésére alkalmas. Az endoszkópos vizsgálat egyúttal a talált polipok eltávolítására is alkalmat ad. Ezek a módszerek tömeges szűrővizsgálati módszerként mégsem jönnek szóba, mert invazív jellegük miatt társadalmi elfogadottságuk korlátozott, eszközigényesek és elvégzésük speciális jártasságot igényel. A kóros vagy bizonytalan szűrővizsgálati eredménnyel járó esetekben viszont a kolonoszkópia a kivizsgálás és a klinikai diagnosztika elengedhetetlen eszköze.

Rejtett bélvérzés immunkémiai kimutatása székletmintában a szervezett, népegészségügyi méretű vastagbélszűrés bizonyítottan hatékony módja. Epidemiológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a székletvér kimutatását alkalmazva, az 50 év feletti férfiak és nők kétévenkénti szűrővizsgálata mintegy ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák okozta halálozást.

A szervezett népegészségügyi vastagbélszűrés ajánlott menete

A szervezett, népegészségügyi vastagbélszűrés az átlagos kockázatú 50-70 év közötti férfiakra és nőkre terjed ki. „Kétlépcsős” szűrés: a székletvér-kimutatását szükség esetén követi a tisztázó kolonoszkópos vizsgálat.

Első lépés

A vastagbélszűrésre jogosító egyéni meghívólevelek révén az érintettek a háziorvosuknál jelentkeznek, aki a székletminta gyűjtésére alkalmas egységcsomagot megfelelő tájékoztatás kíséretében kiszolgáltatja.

Második lépés

A székletbeli rejtett vér kimutatása három egymást követő napon vett székletmintákból történik. Az azonosításra alkalmas adatokkal ellátott kazetták összegyűjtése és laboratóriumba juttatásának megszervezése a háziorvosi szolgálat feladata. A kétfázisú vérkimutatási eljárást (FECA-TESZT) kijelölt klinikai laboratóriumokban végzik. A laboratórium mind a negatív, mind a nem-negatív eredményt adó esetekről listás értesítést küld az illetékes háziorvosnak, aki az eredményről értesíti a szűrővizsgálatban részesült személyt.

Harmadik lépés

Negatív eredmény esetén a szűrővizsgálat 2 év elteltével történő megismétlését helyezik kilátásba. Nem-negatív szűrővizsgálati eredmény esetén a vizsgált személyt a háziorvos a kijelölt gyógyintézet endoszkópos osztályára utalja be, ahol a vastagbél teljes hosszára kiterjedő kolonoszkópos vizsgálatot végeznek abból a célból, hogy megerősítsék vagy kizárják a vérző polip vagy daganat felmerült gyanúját, és adott esetben polip- eltávolítást is végezzenek.

Negyedik lépés

Az endoszkópos vizsgálat során eltávolított szövetminták és polipok vagy polipszerű képletek, valamint sebészeti kimetszések kórszövettani vizsgálata a szakma szabályai szerint történik. A szűrővizsgálattal felfedezett elváltozások kórismézésében és kezelésében a hatályos Onkoterápiás protokoll ajánlásai követendők.

Ötödik lépés

Kívánatos, hogy a sebészeti ellátás olyan osztályokon történjék, amely megfelel a vastagbéldaganatok ellátásával szemben támasztott követelményeknek. A vastagbélrák keletkezése szempontjából magas kockázatúnak minősülő egyének ellenőrzése – a lakosságszűréstől függetlenül – az egészségügyi ellátás feladata: 35-40 éves kortól rejtett vérzés kimutatását szolgáló laboratóriumi teszt évi egyszeri, valamint rendszeres (3-5 évenkénti) endoszkópos vizsgálat elvégzése ajánlatos.

Ne várja meg a tünetek kialakulását!

Változtasson életmódján és vegyen részt a szűréseken!

Vastag –és végbélrákos betegeket támogató partnerszervezetek

Gyógyulj Velünk Egyesület

A Gyógyulj Velünk Egyesület a daganatos betegségekkel kapcsolatos érdekvédelmi, tájékoztató, betegsegítő feladatokat hivatott ellátni. Az egyesület tevékenysége a rendes és pártoló tagok aktív közreműködésével kiterjed a daganatos betegségekkel kapcsolatos kutatások, kezelések, egészségpolitikai döntések megismerésére, széles körben történő megismertetésére.

WeboldalFacebook
Magyar Rákellenes Liga

A Magyar Rákellenes Liga (MRL) 1990 óta civil szervezetként vesz részt a rák elleni küzdelemben. Legfontosabb feladatainak tekintik az egészségnevelést, figyelemfelhívást a korai felismerés és önvizsgálat jelentőségére, szűrések szervezését és népszerűsítését a lakosság körében. A betegeket és hozzátartozóikat szakmai, jogi és lelki segítségnyújtással támogatják, rehabilitációjukat pedig klubfoglalkozások keretében segítik elő.

WeboldalFacebook

Hasznosnak találta az itt olvasottakat? Ossza meg másokkal is!

Felhasznált források

A jelen kiadványban szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást. Kérjük, hogy a betegséggel kapcsolatos kérdéseivel, valamint panasz esetén forduljon kezelőorvosához!