Tüdőrák

tények és tévhitek

A tüdőrák típusai

A tüdőrák a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat.
A tüdőrák nem egységes betegség: több mint 20 típusát különböztetjük meg, melyek nem csak szöveti szerkezetükben, de viselkedésükben is eltérnek egymástól. A tüdő minden sejttípusából kialakulhat daganat, de túlnyomó többségük – mintegy 90%-uk – a hörgőrendszer belső felületét bélelő hámsejtekből indul ki.

Növekedésük és terjedési módjuk alapján a tüdőrák két nagy csoportját különböztetjük meg:

Kissejtes tüdőrák,

amely az összes tüdőrákos eset körülbelül 20%-át teszi ki, és

Nem-kissejtes tüdőrák,

amely az összes tüdőrákos eset körülbelül 80%-át alkotja.

Tovább

Kissejtes tüdőrák

Ahogy a neve is mutatja, ez a ráktípus a szokásosnál kisebb méretű sejtekből áll, amelyek kerekded vagy zabszem alakúak – ezért gyakran zabszemsejtes ráknak is nevezik ezt a rákfajtát. A kissejtes tüdőrák agresszívebb a többi típusnál: nagyon gyors növekedésű és más szervekre is gyorsan átterjed.

Nem-kissejtes tüdőrák

A nem-kissejtes tüdőrákok csoportján belül újabb három típus létezik, amelyek szövettani vonásaik mellett a kiindulási helyük és viselkedésük tekintetében is különböznek egymástól. A nem- kissejtes tüdőrák három fő típusa az alábbiak:

Laphámrák (laphámsejteskarcinóma)

Ez a tüdőráktípus férfiak esetében gyakrabban fordul elő. A laphámrák a főhörgők hámjából indul ki, és általában lassabban terjed, mint a tüdőrák többi típusa.

Adenokarcinóma

Rendszerint a tüdők perifériáján, gyakran egy már lezajlott gyulladás nyomán visszamaradt hegek mellett alakul ki. Az adenokarcinómák a kisebb hörgők hámbélésében helyet foglaló nyáktermelő sejtekből indulnak ki. Nők és nem dohányzók körében ez a ráktípus fordul elő a leggyakrabban. A laphámráknál jóval ritkább ez a ráktípus, de az utóbbi időben nőtt a gyakorisága.

Nagysejtes tüdőrák

Gyors növekedésű, agresszív daganat, amely – nevének megfelelően – nagy, rendellenes küllemű sejtekből áll. E ráktípus is leginkább a tüdő perifériás, szélek felé eső területéről indul ki.

9 tévhit

a tüdőrákkal kapcsolatban, amit talán még Ön is igaznak hisz.

Tovább

„Csak a dohányzó emberek lesznek tüdőrákosok.”

A tüdőrákos esetek kb. 15%-a olyan embereknél jelentkezik, akik megelőzően sohasem dohányoztak. Ilyenkor egyéb hasonló faktorok játszhatnak közre, pl. genetika, környezeti ártalmak vagy passzív dohányzás.

„Minden tüdőrákos beteg köhög.”

A tüdőrákos betegek többsége (>65%) panaszkodik köhögésre a diagnózis felállításakor, de sokuknál nincs jelen ez a tünet.

„A tüdőrák egy modern betegség, ami nem létezett a dohányzás tömeges elterjedése előtt.”

A tüdőrákot 1761-ben említik először, sokkal korábban, mint ahogy a cigaretta megjelent.

„A tüdőrák csak a tüdőket károsítja.”

A tüdőrák testszerte szétterjedhet az áttétképződés révén. A tüdőrák gyakran ad áttétet az agyba és olyan létfontosságú funkciók elvesztését okozhatja, mint például a látás.

„Csak a férfiak lehetnek tüdőrákosok.”

Bár a férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák az életük során (14 férfiból 1-nél), a nők is magas arányban érintettek (17-ből 1 nő).

„Minden tüdőrák egyforma.”

A tüdőráknak nem csak egy fajtája létezik. Jelenleg két fő típusát különböztetik meg, úgymint kissejtes és nemkissejtes tüdőrák, mindezek számos altípusával.

„Az ember csak két tüdővel élhet, ezért a tüdőrák sebészi eltávolítása nem lehetséges.”

Szerencsére napjainkban lokalizált tüdőrák esetén részlegesen eltávolított, vagy fél tüdővel is teljes életet lehet élni.

„A tüdőrák csak az időseket sújtja.”

Bár a tüdőrák gyakorisága a kor előrehaladtával nő, az újonnan felfedezett esetek és a tüdőrákban elhunytak kb. harmada 65 évesnél fiatalabb.

„Az áttétes tüdőrák esetében már nincs mit tenni.”

Az áttétes tüdőrákos beteg általában nem gyógyítható meg, de az újabb terápiás lehetőségek (célzott- és immunterápiák) révén a diagnózistól számított túlélése meghosszabbítható.

Kit fenyeget leginkább a tüdőrák?

Rizikófaktorok

A tüdőrák egyik legjelentősebb rizikófaktora a dohányzás. Még számos egyéb kockázati tényező lehet jelen, amelyek hatása össze is adódhat. Néhány esetben ismert rizikófaktor hiányában is kialakulhat tüdőrák, míg máskor a rizikófaktorok megléte sem vezet a daganat kialakulásához.

Ne feledje, az egészségestudatos életmód és a rendszeres szűrés kulcsfontosságú!

További rizikófaktorok

Tüdőbetegségek, mellkasi daganatos folyamatok a kórelőzményben

Elsősorban nemdohányzóknál növeli a tüdőrák kockázatát súlyos tüdőbetegség megléte a kórelőzményében (COPD*, tbc, tüdőgyulladás, tüdőtágulat, fibrózis, szilikózis), ill. megelőző mellkasi tumoros betegség (emlődaganat, Hodgkin-kór) miatt alkalmazott sugárterápia vagy alkiláló szerekkel történt kezelés.

Passzív dohányzás

A passzív dohányosok tüdejébe majdnem ugyanannyi káros anyag jut be a dohányfüsttel, mint az aktív dohányosokéba.

Életkor

A tüdőrák előfordulása az életkor előrehaladtával nő. Magyar adatok szerint az 50-75 év közötti korosztály körében diagnosztizálják a tüdőrákos megbetegedések több mint 70%-át.

Előfordulás a családban

Tüdőrákos beteg elsőfokú rokonai között magasabb a tüdőrák kockázata. A családi halmozódás okai genetikai tényezők és a közös élettér lehetnek.

Dohányzás

A dohányfüstben több mint 70 daganatkeltő (karcinogén) vegyület található. Szerepük egyéb rizikótényezők egyidejű jelenléte esetén hatványozott. A dohányzás felelős a tüdőrákkal összefüggő halálozás 85%-áért. A tüdőrákos betegek 10-15%-a azonban sohanem dohányzott.

Foglalkozási érintettség, környezeti tényezők

A következő humán daganatkeltő (karcinogén) anyagok specifikusan tüdőrákot okozhatnak, például: arzén vegyületek, króm, azbeszt, nikkel, kadmium, berillium, vinil-klorid, urán, radon, szilikátporok, kipufogógáz, szénfüst és korom. A tüdőrák kockázata még fokozottabb, ha az előbb felsoroltak jelenléte dohányzással párosul.

A tüdőrák tünetei

A primer tüdődaganatok azon típusú onkológiai megbetegedések közé tartoznak, melyeknek sajnos nincsenek specifikus tünetei. Jelentős azon betegek számaránya, akik előrehaladott és/vagy nem operálható tüdőrákban szenvednek anélkül, hogy bármilyen, akár aspecifikus tünetük is lett volna a betegség diagnosztizálása előtt.

Amennyiben testsúlycsökkenés, légzési nehézségek és véres köpet együttes jelenléte mögött tüdőrák megléte igazolt, az már a betegség olyan szintű előrehaladott állapotát jelentheti, ahol a kezelések mellett is csak rövid túlélés várható.

Dohányosok esetében a betegség kialakulásának valószínűsége lényegesen magasabb. Mivel a masszív dohányosok rendszeresen köhögnek, az ő esetükben az lehet figyelemfelkeltő, ha a köhögésük jellege változik meg, és/vagy véres köpet is megjelenik.

A tüdőrák tünetei lehetnek

  • Hónapokon át fennálló, nem múló tüdőgyulladás
  • Mellkasi fájdalom
  • Légszomj
  • Testsúlycsökkenés
  • Ziháló légzés
  • Dohányzók esetén a köhögés jellegének változása
  • Hosszan tartó, száraz köhögés
  • Májáttét esetén a bőr és a szemek besárgulása
  • Gennyes és/vagy véres köpettel együttjáró köhögés
  • Válltáji fájdalmak (ritkábban kar- és kézfájdalmak)
  • Csontáttét esetén csontfájdalom, leggyakrabban a gerincben, combcsontban, bordákban
  • Agyi áttét esetén szédülés, látás- és egyensúlyzavarok, epilepsziaszerű görcsrohamok, zavartság

A tüdőrák szűrése Magyarországon

A mellkasi röntgenvizsgálattal történő kötelező lakosságszűrés a tbc visszaszorulása folytán 2014-től megszűnt. Bár a mellkasi röntgenvizsgálattal történő szokásos tüdőszűrés elsődleges célja nem a tüdőrák felfedezése, mintegy „melléktermékként” jelentős számú, évente 1300-1500 tüdőrákos beteget szűrnek ki ezzel a módszerrel. Igazolható, hogy ezzel a módszerrel kiemelt betegek között is nagyobb mértékű az operálható esetek aránya, ami ma még a gyógyulás egyetlen reális esélyét jelenti.
A mellkas átvilágítás azonban nem mindig jelzi pontosan daganatos térfoglalás jelenlétét, ezért javasolt lenne, hogy az 50-75 év közötti korosztály bizonyos időközönként (3-5 évente) alacsony dózisú, kontrasztanyag nélküli mellkas CT vizsgálaton is vegyen részt.

Amíg nem áll rendelkezésünkre szélesebb körben is alkalmazható, megbízhatóbb tüdőrák szűrési vizsgálat, addig továbbra is éljünk az önkéntes mellkasröntgen szűrés lehetőségével.

Korszerű vizsgálómódszereken alapuló, kifejezetten a tüdőrák korai felfedezését célzó magyar szűrési modell vizsgálata folyamatban van, amelynek révén várhatóan itthon is bevezethető lesz egy hatékony tüdőrák szűrési módszer egy megfelelően megválasztott kockázati csoport részére.

Az állandó és mobil tüdőszűrő állomásokon igénybe vehető vizsgálat érvényben lévő formái a következők:

Kötelező szűrés

  • a tbc szempontjából kiemelt kockázati csoportok szűrése,
  • foglalkozás egészségügyi szempontból elrendelt szűrés,
  • tbc-s kontakt személyek szűrése.

Önkéntes szűrés

  • bárki számára évenként egyszer,
  • bármikor, 40 éves kor felett ingyenesen,
  • 40 éves kor alatt térítés ellenében,
  • meglévő panasz esetén háziorvosi beutalóval.

Tüdőrákos betegeket támogató partnerszervezet

Magyar Rákellenes Liga

A Magyar Rákellenes Liga (MRL) 1990 óta civil szervezetként vesz részt a rák elleni küzdelemben. Legfontosabb feladatainak tekintik az egészségnevelést, figyelemfelhívást a korai felismerés és önvizsgálat jelentőségére, szűrések szervezését és népszerűsítését a lakosság körében. A betegeket és hozzátartozóikat szakmai, jogi és lelki segítségnyújtással támogatják, rehabilitációjukat pedig klubfoglalkozások keretében segítik elő.

WeboldalFacebook

Hasznosnak találta az itt olvasottakat? Ossza meg másokkal is!

Felhasznált források

  1. NHS. Causes of lung cancer. http://www.nhs.uk/Conditions/Cancer-of-thelung/Pages/Causes.aspx
  2. Cancer Research UK. Risks and causes. http://www.cancerresearchuk.org/aboutcancer/lung-cancer/risks-causes
  3. Kvale PA. Chest. 2006 Jan;129(1 Suppl):147S-153S.
  4. Cancer Research UK. Symptoms. http://www.cancerresearchuk.org/aboutcancer/lung-cancer/symptoms
  5. Yang,P. Semin Respir Crit Care Med. 2011 Feb;32(1):10–21.
  6. Wong J, et al. Current Oncology. 2008;15(5):25–45
  7. GLOBOCAN. [Internet, cited 2017 May 11] http://globocan.iarc.fr/Pages/fact_sheets_cancer.aspx
  8. American Cancer Society Key Statistics for Lung Cancer. https://www.cancer.org/cancer/small-cell-lungcancer/detection-diagnosis-staging/signssymptoms.html
  9. Cancer Research UK. About lung cancer. http://www.cancerresearchuk.org/aboutcancer/lung-cancer/stages-types-grades/types
  10. NHS. Treatments. http://www.nhs.uk/Conditions/Cancer-of-thelung/Pages/Treatment.aspx
  11. SEER. Factsheet. https://seer.cancer.gov/statfacts/html/lungb.html
  12. Cancer Research Institute. What Makes Immunotherapy a Promising Treatment for Lung Cancer? https://www.cancerresearch.org/we-arecri/home/cancer-types/lung-cancer
  13. Moizs M.: A tüdőrák szűrés magyarországi helyzete és új lehetőségei alacsony sugárdózisú CT képalkotás alkalmazásával. Egyetemi doktori (PhD) értekezés, Debrecen, 2015.
  14. Kovács G.: A tüdőszűrés múltja, jelene és jövője. IME XIV. évf. 2. szám, 2015. március
  15. Döbrőssy L.: Daganatok szűrése – minőségbiztosítási kézikönyv és módszertani útmutató. Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest, 2013.
  16. http://daganatok.hu/tudorak/a-tudorak-tipusai
  17. https://www.daganatoserek.hu/a-tudorak-tunetei-es-kivizsgalasa/

A jelen kiadványban szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakszerű orvosi tanácsadást. Kérjük, hogy a betegséggel kapcsolatos kérdéseivel, valamint panasz esetén forduljon kezelőorvosához!