Felnőttkori immunizáció – Élethosszig tartó oltási program

A védőoltás a XX. század egyik legjelentősebb orvostudományi sikere. A Nemzeti Immunizációs Programnak köszönhetően Magyarországon az európai országok között egyedülállóan magas az átoltottság a kötelező oltásokból. A siker annak is köszönhető, hogy a gyermekorvok nagy figyelmet szentelnek az ajánlott oltásokkal kapcsolatos felvilágosításnak is. Miközben ugyanakkor a későbbi egészséget is jelentősen befolyásolja, hogy oltással sok betegség megelőzhető, jelenleg még nincs a felnőttkorra kidolgozott, tehát élethosszig tartó oltási program hazánkban.

A demográfiai kutatások régóta felhívják a figyelmet az európai népesség elöregedésére: 2050ig a világ 60 éves és annál idősebb korú népességének száma eléri a 2 milliárdot a jelenlegi 900 millióhoz képest.[1] Az előrejelzések Magyarországon is hasonlóan sokkolóak: amíg 2016-ban az 50 év feletti lakosság 38 százalékos részarányt képviselt a teljes lakosság körében, addig ez a szám 2050-re 49,6 százalékra növekszik, miközben a teljes lakosságszám 1,6 millió fővel csökken. [2] Ezt felismerve nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megelőzzük a betegségeket, és kezelni tudjuk a népesség elöregedésével járó szociális, egészségügyi és gazdasági kihívásokat.

Az élethosszig tartó oltási program célja, hogy a gyermekkorban alkalmazott védőoltások hatását fenntartsa, hisz az oltás hatására kialakuló védettség idővel csökkenhet.

Miért fontos az élethosszig tartó immunizációs program?

A felnőttkori életminőségre és egészségmegőrzésre jelentős hatással vannak a védőoltással megelőzhető betegségek.

Kockázatot jelent a munkakör és a szabadidős tevékenység is

A megbetegedési kockázat csökkentése érdekében szükséges a bizonyos munkakörökben dolgozókat is védőoltásban részesíteni – például az egészségügyi dolgozókat hepatitis B vírus ellen, az erdőgazdálkodási munkát végzőket kullancsencephalitis ellen, az állatorvosokat, állatgondozókat veszettség ellen.

Ahhoz, hogy a külföldi utazásunk zavartalan legyen, érdemes megszereznünk a védettséget olyan kórokozók ellen is (Pl.: sárgaláz, malária, hastífusz, kolera), amelyekkel itthon ugyan nem találkozhatunk, az adott országban azonban veszélyt jelentenek. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szabadidős tevékenységeink során is megfertőződhetünk: például járványos agyhártyagyulladással egy nyári fesztiválon, vagy kullancsencephalitissel horgászat, vadászat közben, de fürdőzés közben, vagy a gasztronómiát élvezve is kitesszük magunkat a járványos májgyulladás megfertőződésének kockázatával.

Eltérő kockázatot jelentenek a különböző életszakaszok

A különböző életszakaszok eltérő kockázatot rejtenek a fertőzésékre. Az idősek csökkent védekező képességük miatt vannak fokozott kockázatnak kitéve: a fertőzések gyakrabban fordulnak elő náluk, súlyosabb lefolyásúak és magasabb halálozási aránnyal járnak. A súlyos betegségek nem múlnak el maradéktalanul, mert a túlélők életkilátása és életminősége jelentősen csökken. A 60 év feletti korosztály oltása (influenza, illetve pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni védőoltás) lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig éljenek egészséges életet, megőrizzék aktív, önálló életvitelüket. Egy öregedő társadalomban ugyanis azzal kell számolnunk, hogy a krónikus betegek száma is folyamatosan emelkedik, és az idült betegségek növelik a fertőzésre való rizikót. A kezelésük miatt csökkent immunitású betegek ma már elfogadható életminőségben élhetnek közöttünk, de sérülékenységük miatt sokszor nem az alapbetegségük okán veszítjük el őket, hanem olyan fertőzés következtében, ami védőoltással megelőzhető lett volna.

A serdülők és fiatal felnőttek életmódjukból fakadóan szintén fokozott veszélynek lehetnek kitéve. Sokat utaznak, aktív közösségi életet élnek, gyakran szoros kontaktusban vannak egymással, nagy tömegeket megmozgató koncertekre, sporteseményekre járnak, ami a meningococccus fertőzés továbbadásában kiemelt jelentőségű. A szexuálisan aktív életet élők körében a humán papilloma vírus okozta fertőzések igen gyakoriak – e vírus rosszindulatú daganatos elváltozásokat is elindíthat.

A gyermeket váró korosztály esetében az oltás célja, hogy védett környezetet biztosítsunk (fészekimmunitás kialakításával) a magzatnak, a várandós kismamának, majd a még az oltatlan csecsemőnek. Így például a családtagok ne fertőzhessék meg őket az influenzaszezonban.

A különböző életkorokban változik a kórokozó hordozása és a fertőzésekre való hajlam. A közösségbe járó óvodás- és iskolás korú gyerekek sokszor fertőzik meg az idősebbeketm így például a nagyszülőket tüdőgyulladást okozó pneumococcus fertőzéssel vagy influenzával, a betegségen még nem átesett szüleiket pedig bárányhimlővel. A szamárköhögés ellen korábban beoltott idősebbek a még oltatlan, vagy csak részben oltott csecsemőt fertőzhetik meg. A serdülők tünetmentesen hordozzák garatjukban a meningococcus baktériumot, és így betegítik meg fiatalabb testvérüket, valamint az aggkorban lévő családtagjaikat.

A felnőttek zöme kizárólag vakcinációval szerzett immunitással rendelkezik. A gyermekkori védőoltással szerzett védettség emlékeztető oltásokkal tartható megfelelő szinten.

A védőoltások előnyei

A legkézenfekvőbb haszna a védőoltásoknak, hogy betegséget tudunk vele megelőzni, de fontos szempont az is, hogy az oltási lefedettség növelése pozitív hatással van az egyre veszélyesebbé váló baktériumrezisztenciára is. A vakcinák védik a közösséget, mert a beoltottaknál csökken a kórokozók tünetmentes hordozása, így kisebb eséllyel adják át a fertőzést a fogékonyaknak. Fontos érv a védőoltások mellett, hogy egyes betegségeknek nincs a kiváltó okot kezelő terápiája, ma is csak a szervezetet támogató orvosi beavatkozásra van módunk. Ebben az esetben a betegség megelőzése a legbiztonságosabb út. Szintén a védőoltások mellett szól, hogy azokkal sokkal költséghatékonyabb megelőzni egy betegséget, mint vállalni a kezelés költségeit, pótolni a kiesett munkaidőt.

Több tényezőn múlik az oltási programok sikere

Az oltások előnyeinek megértését sokszor éppen a hatékonyságuk nehezíti: a kötelező oltási programoknak köszönhetően a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek előfordulása alacsony, elfelejtettük már, hogy a múlt század elején milyen magas volt a fertőző betegségek (TBC, szamárköhögés, gyermekbénulás, torokgyík) okozta gyermekkori halandóság. Nem számolunk az ismételt előfordulás veszélyével sem, pedig az országokban eltérő oltási ajánlások miatt a kórokozók (pl. kanyaró) ismét könnyen megjelenhetnek. Nehezíti a megértést, hogy sok esetben kevés vagy pontatlan információval rendelkezünk az oltások fontosságáról, szerepéről, az ismeretek hiánya pedig bizalmatlanságot szül.

Az oltási programok sikerét több tényező befolyásolja:

  • Rendelkezésre áll-e hatásos és biztonságos védőoltás az adott fertőzés megelőzésére?
  • Van-e olyan szakmai ajánlás, ami meghatározza, mely életkorban a legoptimálisabb beadni azt?

Elengedhetetlen a kormány anyagi hozzájárulása is, mert ez biztosítja, hogy egyenlő eséllyel juthassanak hozzá a veszélyeztetettek az adott oltáshoz. Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően jutnak hiteles információhoz a páciensek, ezért szükséges, hogy a betegellátás mellett kellő idő és kapacitás álljon rendelkezésre az egészségértés fejlesztésére is.

Az oltási program sikeréhez természetesen a lakosság támogatása is elengedhetetlen. Az embereknek tisztában kell lennie azzal, hogy az oltással nemcsak saját magunkat védik meg, hanem áttételesen azokat is, akik valamilyen okból nem kaphatják meg az oltást.

A védőoltás a megelőzés egyik legjobb módja, és sokkal költséghatékonyabb, mint a betegségek kezelése. Mivel a kórokozóknak egész életünk során ki vagyunk téve, a vakcinációra úgy kell tekinteni, mint egy egész életen átívelő hasznos beavatkozásra.

Források:

[1] WHO Fact sheets Ageing and Health, https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/ageing-and-health

[2] KSH adatbázis Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint. https://www.ksh.hu/interaktiv_korfa